Az empĂĄtia vĂĄlsĂĄga!Â
MiĂ©rt nem figyelĂŒnk egymĂĄsra?
EgyĂŒttĂ©rzĂ©s hiĂĄnya: Rohanunk, görgetĂŒnk, dolgozunk â de mikor figyelĂŒnk igazĂĄn egymĂĄsra? Egyre gyakrabban hallani, hogy âkihal az emberekbĆl az empĂĄtiaâ. De vajon tĂ©nyleg Ăgy van? MiĂ©rt nehezebb ma egyĂŒtt Ă©rezni, Ă©s mi törtĂ©nik egy olyan tĂĄrsadalomban, ahol az emberek mĂĄr nem figyelnek egymĂĄsra?
Az empĂĄtia: nem gyengesĂ©g, hanem alapvetĆ emberi kĂ©pessĂ©g
Az empĂĄtia nem azt jelenti, hogy mindenkit sajnĂĄlunk â hanem azt, hogy kĂ©pesek vagyunk belehelyezkedni a mĂĄsik helyzetĂ©be. Ez nemcsak Ă©rzelmi intelligencia, hanem a tĂĄrsadalmi egyĂŒttĂ©lĂ©s alapja is.
A modern vilĂĄg Ă©s az egyĂŒttĂ©rzĂ©s hiĂĄnya
A közössĂ©gi mĂ©dia, a hĂrdömping Ă©s az ĂĄllandĂł ingerĂĄradat Ă©rzĂ©ketlennĂ© tehet. Ha naponta tĂzszer lĂĄtunk tragĂ©diĂĄkat, egy idĆ utĂĄn kikapcsoljuk az Ă©rzĂ©seinket â önvĂ©delembĆl.
Sokszor a sajåt nehézségeink is annyira lekötnek, hogy måsokra mår nem marad kapacitåsunk.
A közöny következményei
A közöny elĆbb-utĂłbb elszigeteltsĂ©ghez vezet. Ha senki nem figyel senkire, akkor miĂ©rt csodĂĄlkozunk, ha senki nem hallja meg a segĂ©lykiĂĄltĂĄsokat? Az empĂĄtia hiĂĄnya melegĂĄgya az elmagĂĄnyosodĂĄsnak, mentĂĄlis problĂ©mĂĄknak Ă©s tĂĄrsadalmi feszĂŒltsĂ©geknek.
EmpĂĄtia tanulhatĂł?
Igen. Figyelni, hallgatni, jelen lenni â ezek tanulhatĂł szokĂĄsok. A gyerekek pĂ©ldĂĄul nem szĂŒletnek empatikusnak â megtanuljĂĄk, ahogy mi is. A pĂ©ldamutatĂĄs, a közössĂ©gi Ă©lmĂ©nyek Ă©s a szemĂ©lyes kapcsolatok mind segĂtik az egyĂŒttĂ©rzĂ©s fejlĆdĂ©sĂ©t.
Egy empatikusabb vilĂĄg nem utĂłpia â hanem vĂĄlasztĂĄs. Minden nap, minden talĂĄlkozĂĄs egy lehetĆsĂ©g arra, hogy figyeljĂŒnk egymĂĄsra. Mert az empĂĄtia az, ami emberrĂ© tesz minket. Ha Ă©rted mi az a hĂĄborĂș, Ă©s a kĂ©p elkeserĂt, akkor belĆled nem hiĂĄnyzik az empĂĄtia! đ
A hĂĄborĂș Ă©rtelmetlen rombolĂĄs, Ă©s nĂ©pĂrtĂĄs!>
