Posted in

Ki dönt a szabadságról? – Szabadság kiadása Magyarországon és külföldön

by Fater•Posted inCikkek, Munka•

Ki dönt a szabadságról? – Szabadság kiadása Magyarországon. Év közben megszakadsz a munkában, aztán a főnököd mondja meg, mikor mehetsz nyaralni? Mintha ő dolgozott volna meg érte!?

Szabadság kiadása
Szabadság kiadása

Évente végigdolgozod a mindennapokat, felhalmozod a kemény munkával megszerzett szabadnapjaidat, majd amikor elterveznéd a családi nyaralást vagy a megérdemelt pihenést, szembejön a valóság: a szabadságod felett nem te uralkodsz teljes egészében. A magyar szabályozás értelmében a munkavállaló mindössze 7 munkanappal rendelkezik önállóan – a fennmaradó napok kiadásának jogát a törvény a munkáltató kezébe adja.

Ha valaki fiatalon, 20 nap alapszabadsággal dolgozik, a szabadságának 35 százalékáról dönthet maga, a maradék 65 százalékot a cég osztja be. Ahogy múlnak az évek, és az alapszabadság eléri a maximumot (30 nap), a dolgozó saját döntési aránya 23,3 százalékra csökken. (A gyermekeid után járó pótszabadságot viszont a te kérésednek megfelelően kell kiadni, ami javítja ezt az arányt.)
De vajon a szomszédban vagy a régió más országaiban is ennyire a munkáltató kezében van az irányítás?

Így rendelkeznek a szabadságról a szomszédos és régiós országokban

A régiós kitekintésből tisztán látszik, hogy a magyar modellnél léteznek jóval rugalmasabb, de szigorúbb megközelítések is.
Ország Alapszabadság Ki dönt a szabadság időpontjáról? Munkavállalói mozgástér
Magyarország 20–30 nap Főszabály szerint a munkáltató. Fix 7 nap felett dönt a dolgozó (legfeljebb 2 részletben).
Lengyelország 20–26 nap Közös megegyezés vagy éves szabadságolási terv alapján. Nincs fix napkeret, de 14 egybefüggő napot kötelező kiadni.
Románia Min. 20 nap A munkáltató határozza meg a dolgozóval való konzultáció után. Egyéni vagy kollektív programozás alapján dől el az év elején.
Horvátország Min. 20 nap A munkáltató dönt a munka szervezése és a dolgozó kérése alapján. A dolgozó 1 napot vehet ki teljesen saját döntésből (3 nappal előre jelezve).
Ausztria 25–30 nap Kizárólag közös megállapodással jelölhető ki. Egyik fél sem kényszerítheti a másikat a szabadság időpontjára.
Németország Min. 20 nap A munkavállaló kérése az elsődleges. A cég csak nyomós üzleti okból (pl. gyárleállás) tagadhatja meg.

A régiós részletek: Mit tud a lengyel, román és horvát rendszer?

  • Lengyelország (Kodeks pracy): A lengyel munkajog az éves szabadságolási tervre (plan urlopów) épít, amelyet a munkáltató a szakszervezetekkel vagy a munkavállalók képviselőivel egyeztetve állít össze az év elején. A dolgozó kéréseit figyelembe kell venni. Ha nincs ilyen terv, a munkáltató közvetlenül a dolgozóval állapodik meg. A törvény garantálja, hogy legalább egy szabadságolási blokk minimum 14 egymást követő naptári napot tegyen ki.
  • Románia (Codul Muncii): Romániában a szabadságok ütemezése kötelező érvényű. A munkáltató az év végén vagy év elején egyéni vagy kollektív konzultációt folytat a dolgozókkal, és ez alapján állítja össze a naptárat. Bár a döntő szó a cégé, az ütemezés során biztosítani kell, hogy a munkavállaló egy évben legalább 10 összefüggő munkanap szabadságot megkapjon.
  • Horvátország (Zakon o radu): A horvát szabályozás a magyarhoz hasonlóan a munkáltatónak adja a végső szót, figyelembe véve a munkaszervezést és a dolgozók igényeit. Ugyanakkor tartalmaz egy érdekes jogot: a munkavállaló 1 nap szabadságot teljesen saját belátása szerint vehet ki az év során, feltéve, hogy ezt legalább három nappal korábban bejelenti a felettesének.

Összegzés

Ha úgy érzed, hogy a munkáltatód korlátoz a pihenésed megtervezésében, a magyar jogszabályok sajnos nagyrészt az ő oldalán állnak: a törvény elsősorban a cég működőképességének fenntartását helyezi előtérbe, és mindössze egy 7 napos „védett sávot” hagy neked. Ausztriában vagy Németországban a dolgozók sokkal nagyobb beleszólással bírnak a nyaralásuk időpontjába, míg Horvátországban vagy Romániában a magyarhoz hasonlóan a munkáltatói érdekek dominálnak az éves ütemezésnél.

Hogyan működik ez más országokban?

A nemzetközi gyakorlatban ritka a magyarhoz hasonló, törvényileg hajszálpontosan leosztott napkeret (mint a fix 7 nap). A legtöbb helyen a jogalkotó a felek megegyezésére hagyja a dolgot, vagy a munkáltatói jogokat korlátozza.

  • Németország (Bundesurlaubsgesetz): A főszabály az, hogy a szabadságot a munkavállaló kívánsága szerint kell kiadni. A munkáltató csak akkor tagadhatja meg vagy jelölhet ki kötelező szabadságot (pl. üzemi leállás / Betriebsferien), ha ahhoz nyomós üzleti érdek fűződik.

  • Ausztria (Urlaubsgesetz): A szabadság időpontjáról kizárólag közös megállapodással lehet dönteni. Sem a munkáltató nem küldheti el a dolgozót egyoldalúan szabadságra, sem a dolgozó nem mehet el a főnök jóváhagyása nélkül. Ha nincs egyezség, a felek bírósághoz vagy a munkavállalói kamarához fordulhatnak.

  • Egyesült Királyság (UK): A munkáltató törvényileg teljesen meghatározhatja a szabadságok időpontját. Bármikor elrendelheti a szabadság kivételét (pl. karácsonykor), amennyiben a kiadni kívánt időtartam kétszeresével előre értesíti a dolgozót (pl. 5 nap szabadságról 10 nappal előbb szól).

  • Egyesült Államok (USA): Szövetségi szinten 0 nap fizetott szabadság van előírva (PTO – Paid Time Off). Ahol a cég ad szabadságot, ott 100%-ban a munkáltató belső szabályzata határozza meg, hogy mikor és hogyan vehető ki.

16243
491